Jelentés:
Eltelt a hosszú, bár mégsem annyira hosszú hétvége(2012.04.26-2012.05.01).
Épp nem volt unalmas, eseményekben szegény. Mikor hazaértem - hál istennek - nem volt túl sok tennivaló, ezért azt a délutánt Zsófimmal tölthettem. A következő napon - pénteken - reggel 7kor már fenn voltam, nem bírtam aludni. Miután a szívem csücskét elzavartam iskolába, az egész napos tevékenységem a következő volt:
- Számolgatás(3szög átfogója az alap szélének kijelöléséhez)
- 0 m pont kimérése
- az kiásandó alap széleinek kijelölése...
eredmény: a látszólagos munka, 2 db madzag kifeszítése... fuck yeah!!
Ezt követően nem történt semmi publikus :P
Szombat reggel lesétáltunk a Kubik partjára, megnézni, vajon fogott-e valamit az én édes apám. Igen fogott -félig sajnos- mert később nekem kellett megpucolni a zsákmányt, majd azt, igen bonyolult alkímiai transmutation segítségével halászlévé alakítanom. Jólett, finom lett, szinte mind elfogyott, leszámítva, hogy még vagy 5 ember jóllakott volna vele. :D
Délután kibuszoztunk Katymárra, ahol végre nyugalomra és békére leltem. Imádok kint lenni, reggel nincs piszkálás, hogy miért nem vagyok már fenn 7-kor, és ha már itthon vagyok miért nem dolgozok egész nap. Kiültünk a teraszra, az kellemes szél szolgáltatta az elviselhető hőmérsékletet, közbe teát szürcsölgettem, és diós, lekváros csigát/táskát majszoltam. A háttérben madarak csiripeltek, előttem pedig elterül a pázsit, aztán a kert. Délután elmentünk sétálni kicsit, az elviselhetetlennek tűnő melegben, majd visszaértünk és megint csak szürcsölgettünk, meg eszegettünk. Este kicsit tv-ztünk, River Cottage és hasonlók, majd az éjszaka nyugodalmasan telt.
Vasárnap: Hasonlóan a szombathoz, relaxálás, pihizés, teraszon szieszta, kinnt is ebédeltünk, nomeg nagy nehezen rávettem - a leendő anyóspajtást - hogy elárulja hova szeretné a fűszerkertet. Szóval azt kimértem, meg fel is kapáltam a gyepet és szépen elegyengettem. Estefelé Olginak - Zsófim húgának - volt.... őőő.... szerb néptánc fellépése, ami szerintem jól sikerült. Miután hazaértünk - bár tudom nem nagy dolog, de engem akkor is boldoggá tett - frizbiztünk, meg valami labdás játékot játszottunk aminek nem tudom a nevét.
Hétfő: Ne is beszéljünk róla sokat. Legalábbis arról ne, hogy haza kellett menni, fát kellet vágni a tűző napon. Mégis, ami a legszörnyűbb, hogy én voltam az értelmi szerző... Favágás utána sütögettünk egyet az otthoniakkal, aztán csónakba szálltunk és egy egy éjszakás sátrazásra kivágtattunk a Móricz végére (Duna holtág). Felállítottuk a sátrakat, gyújtottam egy kis tüzecskét, kellemeset ücsörögtünk, aztán jó sz@arul aludtunk. Mocskos kényelmetlen volt az a vékony polifóm, szóval legközelebb(2012.05.05-én), Zsófiéknál, szerintem szivacson alszunk majd.
Kedd: /röviden/ sátrazásból haza(közbe kis csallánbaséta, meg iszapdagonya), bapakol, alszik, és jöttem vissza pestre : /
Tök várom a 7végét, hogy hazamehessek az egyetlenem ballagására :D
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.